Zita gyermekfotózását születésnapi ajándékként kapta édesanyja, Adri. Nyárias délután nyílt lehetőség a fotózásra, így a meglehetősen erősen tűző napfény elől árnyas helyszínt kerestünk. Olyan helyet kerestünk, ahol az apróság felszabadultan el tudja foglalni magát, szép a környezet, és egyúttal biztonságban is van.
A gyermekfotózás egyik legnagyobb kihívása a picik bizalmának megnyerése. Lehet persze beállított fotókat készíteni, de véleményem szerint igazán kedves gyermekfotók a felszabadult, önfeledt gyerkőcökről készülnek. Ehhez pedig elsősorban azt kell elérni, hogy az apróság ne legyen megszeppenve az idegentől, aki minduntalan körülugrálja a kamerával. Fontos, hogy ne feszélyezze a fotózás, hanem legyen önmaga.
Persze ehhez először a szülőt kell meggyőzni mindig. A felnőtteknek azt kell megszokni, hogy a gyermekfotózás nem megy úgy, hogy beállunk, belenézünk a kamerába, mosoly, és kész. Az ilyesfajta pózolás a gyermek számára nem természetes, nem érti, gyorsan megunja, és nyűgös lesz. A szülők viszont azt szeretnék, ha mihamarabb készülnének a képek.
Én úgy próbálom megoldani ezt, hogy a fotózás elején készítek pár beállított képet, aztán amikor látom, hogy a gyerkőcöt más kötné le, akkor odébb sétálok, és objektívet cserélek. Igyekszem annyit szöszmötölni az objektívvel, hogy a picinek legyen ideje valamivel lefoglalnia magát. Mielőtt a szülő újra felvenné, csendben szólok, hogy hagyjuk csak játszani. Innentől jön az érdemi munka.
Ez a taktika bevált Zitánál is, aki bár nem fogadott idegenkedve, de kicsit nyűgösen indult neki a fotózásnak. Először készítettünk néhány beállított képet anyával, majd jött a “váltás”. Ezalatt Zita és Adri egy kis sétára indultak, s felfedezték azt a talpalatnyi kis szigetecskét, ahol fotóztunk.
Ez éppen elég volt Zitának, hogy feloldódjon, és anyával kezdjen foglalkozni. Anya és lánya kizárta a külvilágot egy kicsit, a kontaktusuk egyszerre volt intim és kedves. Azt hiszem, a sorozat talán legkedvesebb két képe született ekkor.
Zita gyorsan “átöltözött”, és innentől hagytuk is, hogy egy kicsit felfedezze a környéket. Nem mondhatom, hogy nem volt hozzá kedve. Csavargott, a hídon járt fel-alá, kacsákat lesett, élvezte a hirtelen jött kis szabadságot.
Csavargása és huncutkodásai kedves fotótémát adtak. Már cseppet sem zavartatta magát a kamerától, nyugodtan bóklászott, játszott, akaratlanul is jól megoldogoztatott. Szerencsére :)
Fotói az alább található galériában tekinthetők meg.
A fotózás a Foto-Graf Fotográfiai Stúdió színeiben történt, Zita kérésére került a képekre a saját logóm.
Észre se vesszük, és a babánk, aki épp csak megszületett, akinek még csak most adunk nevet, már totyogó gyermek, aztán kamasz és mire észbe kapunk, már a középiskolából ballag.
Szeretnétek profi minőségű fotókon, vagy egy megkapó fotókönyvben megőrizni gyermeketek életének legszebb pillanatait?
Hívjatok fel, s az elképzelésetektől függően stúdióban, külső helyszínen, vagy akár nálatok elkészítjük a fotókat. Ha Ti jöttök: műteremben beállított képek, vagy külső helyszínen az előre megbeszélt témájú fotók készülnek. Mi is szívesen megyünk hozzátok, hogy a gyermek a megszokott környezetében legyen a fotókon, mert ott igazán önmaga.
Ebből természetesen adódnak a családi képek elkészülésének a lehetőségei is, amit érdemes megragadni, hiszen a család mindenki számára a legfontosabb az életében. A családi kapcsolatok a legbensőségesebb, legszorosabb emberi kötelékek. Ha csak családi jellegű kép az igény, értelemszerűen akkor is rendelkezésre állunk.
Célunk, hogy ha egy-egy családi összejövetelen előkerülnek a fotók, akkor mindenkinek mosolyt, vagy könnyeket csaljanak az arcára.
Zita gyermekfotó galériája (Kattints!):