Montázs – Sorfal
Faragó Ferenc: Sorfal
Akármilyen fasor csúcslik, dől az égre.
Láthatatlan madarak vízcseppek szárnyán.
Mind színtelen, szemünk bontja zöldre, kékre,
S mindben fényre, törésre vár egy szivárvány.
A fák mögül megszöktek őzek, szarvasok,
De léptük ott maradt, hol csapás és nyom van.
Ez a kép már nincs is! – Panta rhei. – Fasor …
Ezt álmodhatta Paál László Barbizonban.
(B. Horváth István: Sorfal)
This entry was posted on Wednesday, February 26th, 2014 at 19:14. It is filed under B&W, Hazai tájakon|Homelands, Montázs and tagged with Duna, Fotó, fotográfia, fotózás, költő, montázs, táj, természet, vers-kép.
You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed.
A bejegyzés készítésének dátuma: Wednesday, February 26th, 2014 at 19:14. Kategóriái: B&W, Hazai tájakon|Homelands, Montázs Címkéi: Duna, Fotó, fotográfia, fotózás, költő, montázs, táj, természet, vers-kép.
E bejegyzéshez fűzött hozzászolásokat követheted: RSS 2.0 -n keresztül.
Környezetvédelem FELELŐSEN gondolkodók számára
