Annamária bizony már majd’ három hónapos, mire ez a negatív előkerült a gépből. Itt még a pocakban lakozik, valamikor augusztus elején.
A fotó természetes fényben készült 400-as fekete-fehér filmre. A Mamiya szépen tette a dolgát. Valójában Ödivel (5D) dolgoztam, s csak próbaképp exponáltam egyet a Mamival. Utólag már sajnálom, hogy nem fordítottam több időt és figyelmet az analóg gépre, mert szép, részletgazdag lett a kép. A szkennelés gyengeségei persze látszanak (Ödivel “szkennelve”), de még így sem lehet rá panasz. Hívásnál történhetett valami, mert a film tele van fekete pöttyökkel, meg apróbb hibák vannak a negatívon. Emiatt viszonylag sokat kellett retusálni.
A fotórol a tervek szerint nagyítás készül majd s ajándék lesz Annamarinak, amikor már akkora lesz, hogy értse. Remélem, szeretni fogja.