A fürge esők elmosták már a nyár fullasztó, forró porát, éjjelente köddel takarózik az erdő, s a változás zenéje halkan ott muzsikál a lombok közt. Nappal még meleg fénnyel von be mindent a Természet, mintegy búcsút intve a Nyárnak.
Szeptember meghozta a színeket, s a fák útjára is engedtek egy-egy színpompás levelet. Színek… Hogy tobzódik a Természet! Felszabadulva a Nyár szorító forróságától, szinte fürdik az Ősz frissítő, könnyed ölelésében. Megélénkülni látszik minden: báli ruhát öltenek a fák, hogy a zord idő előtt ellejtsék még utolsó táncukat. De ugyan ki gondol még ilyentájt a Tél metsző lehelletével?
Zeng az ének az erdőn: szarvasok dalolják esti nászéneküneket, forr a vér, csattogva zajlik a küzdelem. Termést hoznak a bokrok, megannyi bogyótól roskadnak a kipirult ágak. Roppan az avar, s kalapos vitézek sokasága bújik elő az Ősz frissítő esőitől megpuhult, illatos földből. Csíkos ruhás apróságok iparkodnak apró, topogó léptekkel vigyázó, mázsás szüleik után, s boldog röfögéssel túrják az avart gyökerek, gumók, jobb sorsa érdemes rovarok után kutatva. Nem, nincs még itt az öregúr ideje. Ez még az őszi ének, a termés, és a bőség ideje!
S színeivel a Természet meg is ünnepli méltón a jólétet. Az erdő fái megcsodálják magukat a patak villogó tükrében, az pedig boldogan locsogva, színpompás kaleidoszkópként ragyogja vissza a színes kavalkádot a napfényben. Ettől aztán vidám a patakocska is. Halkan csobogva, magában dúdolva sétál végig az erdőn, s közben halkan ríngatja hátán az első leveleket, s az Ősz pompás színeit.
Kaleidőszkóp
Színpompás őszi káprázat
Szín-ringató
Elsárgult levél
Levélhullás
Környezetvédelem FELELŐSEN gondolkodók számára
