Kincső (Mamiya 645, Kodak Tri-X 400)
Amikor először kezembe került a Mamiya, azt a tanácsot kaptam, hogy ne portrézzak vele. Analóggal nem olyan egyszerű, szólt a tanács, kellenének szűrők, meg más kiegészítők, hogy valóban jó képek szülessenek.
Nyilván nem hagyott nyugton a tanács, és nem is én lennék, ha nem próbáltam volna ki, milyen is filmre portrézni. Szűrőim nem lévén, csak úgy, a “meztelen” Mamiyaval.
Tekintsünk el egyelőre a fenti kép kompozíciós hibáitól. Most figyeljünk csak arra, hogy a film mennyire gyönyörű tónusokkal, és milyen finom részletgazdagsággal hozta a képet. Szerintem az arc is szépen jött, nem érzem hiányát a szűrőnek. Meglehet, nincs teljesen igazam, és biztos vagyok benne, hogy lehetett volna jobban is csinálni, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy nyugodtan lehet filmre portrékkal próbálkozni.
Környezetvédelem FELELŐSEN gondolkodók számára
