Úgy esett, hogy a mai napra tervezett fotós kirándulásomat elmosta az eső. Más elfoglaltság után kellett hát nézni. Kincső lányom jópár napja kiszemelte már magának az agyaghadsereg kiállítást, hát jobb (idő) híján erre esett a választásunk.
Bevallom, semmi kedvem nem volt Pesten bolyongani még vasárnap is. A Király utcai VAM Design Centerben, ahol az első kínai császár legendás agyaghadseregének kiállítása látható, még inkább elment a kedvem az egésztől. A jegyárak… talán kicsit magasabbak az átlagosnál. A kínaiak szemlátomást igyekeznek előnyt kovácsolni valamikori zsarnok császáruk örökségéből. Mivel Kincső annyira szerette volna látni a katonákat, belementem, s bementünk. Nem bántam meg.
Az első kínai császár Csin Si Huang-ti sírjában talált sokezer agyagfigurát a világ nyolcadik csodája néven emlegetik. A kiállításon természetesen csak élethű másolatokat láthatunk, de ennek ellenére érdekes tárlatot látogathatunk. Igyekeztem a kiállítást fotózási szempontból is kihasználni (photo pass 300 Ft-ért megváltandó!), a szegényes és különleges világítás jó gyakorlási lehetőséget ígért.
Készítettem pár képet, ezek azonban olyasmik voltak, amiket bárki elkészít a kiállítás alatt. Kerestem az egyedi kép lehetőségét. Többször körbejártam a termeket, újra meg újra elolvastam a halált félő, örök életet kereső zsarnok istencsászárról szóló ismertetőket. Aztán egy srácra lettem figyelmes, aki szemlátomást nem zavartatta magát a látogatóktól, s a földön ülve, hátát a falnak vetve elmélyülten rajzolgatott vázlatfüzetébe.
Én sem zavartattam magam, s igyekeztem “megfogni a témát”.
Ez a kis plusz jól jött a kiállítási képekhez. Elégedetten távoztam. Remélem, Ő is! Apropó! A kiállítás megtekintését jó szívvel ajánlom mindenkinek!
Miután az áhított agyaghadsereg kiállításon túlesett, Kincső újabb követeléssel állt elő: fagyit akart. Nőből van, hát nem lepett meg az azonnal fellépő új igény. Egy kedves kis cukrászdába tértünk be, ahol ő fagylalthoz jutott, én meg egy jó kávéhoz. A presszóhoz mellékelt sütimet persze azonnal lenyúlta, míg én a mellékelt képet fotóztam.
Nem elégedett meg a szerzeménnyel… Sőt! Továbbiakra tartott igényt, amiket a pincérnőtől nyomban meg is igényelt. Hiába kértem, hogy legyen mértékletes a darabszámot illetően, nem enedett, egészen kenyér, illetve tányértörésig vitte a dolgot, mivel első dolga volt a süteménnyel megrakott tányérral hatalmasat esni. A “cseresütik” gyorsan felszárították a könnyeket, a narancslé harcot pedig én nyertem, s a szomját már a magunkkal hozott ásványvízzel oltotta odakint.
Egy kis játszótéri kitérő után a János barátom által megénekelt kiállításra is betértünk a Mai Manóba. A Budapest Pozitív kiállítás tíz nagyszerű fotográfus anyagából válogat.
Ugyancsak megérte a látogatás, nehezen tudtam elszakadni a kiváló, elgondolkodtató sorozatoktól. A kiállítást kitűnő fotók mellett a lépcsőházi egyedi vetítés, és az Arcok című mini bemutató színesíti. Kincső is élvezte a művészi fotókat, végiglapozta az emeleti albumokat is.
Kiváló, új ismeretekkel, élményekkel teli napot zártunk, nem lehetek elégedetlen annak ellenére sem, hogy az időjárás az estére tervezett Vértes túrámat is elnapolta.